Országos Széchényi Könyvtár

Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh részvételről, és hogyan emlékeznek erre az eseményre Csehországban?Az OSZK Csevej következő adásának vendége Tuček Viktor történész-kutató, aki a Mohács 500 program keretében a cseh katonák szerepét és Mohács helyét vizsgálja a cseh történelmi emlékezetben.A beszélgetés során szóba kerül II. Lajos személye is, aki nemcsak Magyarország, hanem Csehország királya volt. Vajon miért halványult el ennek emlékezete a cseh köztudatban? Tényleg elkéstek a cseh segélycsapatok, vagy a történet ennél jóval összetettebb?Egy izgalmas beszélgetés Közép-Európa közös történelméről, új kutatásokról, történelmi mítoszokról és a mohácsi csata kevéssé ismert szereplőiről.🎓 Vendég: Tuček Viktor történész🎧 Hangmérnök: Solymosi Ákos🎙 Beszélgetőtárs: Tóth Péter kulturális menedzser#podcast

Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon követhetjük!Bárány Zsófia, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa közreműködésével megjelent az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második kötete, a kiadványról Tóth Péter beszélgetett a szerzővel, Solymosi Ákos volt a hangmérnök.Járj utána, hogyan intézte Eötvös az egyetemi és a keresztény egyházak jogállását szabályozó törvények végrehajtását, milyen levelek érkeztek a miniszterhez a nemzetiségi konflikusok kapcsán, valamint a zsidóellenes zavargások árnyékában, illetve miről levelezett Eötvös az új kormány tagjaival!A levelek betekintést nyújtanak a vallás- és közoktatásügy kihívásaiba, valamint a Batthyány-kormány működésének kulisszatitkaiba. Fedezd fel a kor embereinek reményeit, aggodalmait és a forradalom pezsdítő hangulatát!Tartalomjegyzék:01:35 Sokan dolgoztak együtt és sok ember segítette a munkát, jönnek a nevek 04:30 Eötvös Loránd édesapja08:13 Az első kötet személyesebb dokumentumai 10:16 A kétkötetes mű 2500 levele17:52 Korabeli hírlap is lehet forrás 20:36 Történelmi kontextusban a Batthyány-kormány25:26 A kedves ember felé megnyilvánuló bizalom30:33 Eötvös személye a hivatali levelekben36:00 Kormányellenes mozgalmak ’48-ban39:20 Nemzetiségi konfliktusok48:52 Bevett vallások53:22 Búvárkodás a levelekben, lokális viták, helyi szokások, országos döntések

Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a gimnáziumi padot. „Nyilas Misi városából” indult mindent is gyűjtő pazar élete, jó szemű fotósból lett a nemzeti könyvtár egyik legelhivatottabb munkatársa, aki több mint negyven évig dolgozott az OSZK-ban. Zoltán a határon túli sajtó megmentéséért és megőrzéséért tett munkálataira a legbüszkébb, volt, hogy Trabanttal csempészett haza folyóiratokat, és még számos történetet mesél a jó humorú, jóképű sokszoros nagyapa, akit Solymosi Ákos hangmérnök segítségével szólaltattunk meg.

2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra. A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna​ vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő. Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg fordító: Rónay György- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.https://mek.oszk.hu/03100/03166/

Mi történik, ha valaki három évtizeden át kutatja a magyar színház múltját az Országos Széchényi Könyvtár falai között? 🤔Megszületik egy olyan életút, ahol Az ember tragédiájától Clément Marot dietetikus tanácsain át egészen Arany János „akadémiai reality show”-jáig minden belefér. 🎭📚👉 Kis Domokos Dániel, azaz Doma mesél gyerekkori előadásélményeiről, kutatói fordulópontjairól, a kulisszák mögötti történetekről és arról, mit jelent ma színháztörténeti kutatónak lenni a nemzeti könyvtárban.🔗 Hallgasd a legújabb epizódot, és fedezd fel, hogyan találkozik múlt és jelen a Törzsgárda jegyében! Kis Domokos Dánielt Tóth Péter kérdezte. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészültét.

Ábel a rengetegbenMVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.https://mek.oszk.hu/02900/02965/index.phtml