Pátria Rádió

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének?2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás.Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte. Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.

A Nyugaton a helyzet 2026. május 2-i adásában – részben a nemrég lezajlott magyarországi választások apropóján – arról volt szó, mit jelentett a hatalomváltás a régi időkben az arisztokrata családok számára. Történeti kiindulópontként az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni korszakból indultunk ki. Idén van a mohácsi vész 500. évfordulója, ami jó alkalmat kínált arra, hogy megnézzük: mi változott ekkor a magyar elit és az arisztokrata családok életében. Fundárek Anna történésszel, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatójával arról beszélgettünk, milyen lehetőségeik voltak ebben a világban a főúri családoknak, mennyire lehetett elvi alapon politizálni, és mennyire kellett közben a család túlélését, rangját, birtokait és jövőjét is szem előtt tartani. Szó esett arról is, hogyan épült fel egy arisztokrata karrier a kora újkorban, és lehet-e történeti távlatban kezdeni valamit olyan mai fogalmakkal, mint az oligarchia, a korrupció vagy a hatalommal való visszaélés. Az Esterházyak és a Pálffyak történetén keresztül azt is körüljártuk, hogyan válhattak egyes családok a korszak meghatározó arisztokrata famíliáivá, milyen szerepet játszott ebben a Habsburg-udvarhoz való kötődés és a törökellenes katonai szerepvállalás.