XXI. Század Intézet

Szinte bárhova tekintünk Európában egyre szembetűnőbb, hogy Nyugat-Európa országai is elkezdtek ébredezni, amire a patrióta pártok előretörése kellő bizonyítékként szolgál. Ennek oka nem pusztán abba rejlik, hogy a kontinens nemzeti szuverenista és patrióta pártjai olyan politikai vákuumokat kezdtek el betölteni Európa-szerte, amelyek a választók valódi akaratán nyugszanak, hanem egy populista lázadás is zajlik az elittel szemben, ami által a politika is visszatér eredeti forrásához, a népaka...

Mik a jelei, annak hogy Brüsszel is mindent a magyar választások felől néz? Miért van az áprilisi választásoknak határon túl mutató jelentősége? Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? Hogyan próbálják ezt megakadályozni? Miért akar Brüsszel még mindig háborúzni Ukrajnában? Hogy lehetséges, hogy az EU egy nem uniós országot, Ukrajnát támogatja Magyarországgal szemben? Milyen hatása van az Európai Unióra az iráni konfliktus okozta energiaválság? Mi a tétje az április 12-i választáso...

Az első Békemenet 2012 januárjában volt, a kezdeményezést az orosz-ukrán háború kitörésével és a sokasodó konfliktusokkal teli világban utolérte az idő. A minden alkalommal többszázezres tömeget megmozgató esemény komoly kiállást jelent a kormány politikája mellett, így sikere az április 12-i választás szempontjából is kulcskérdés. Hogyan áll a kampány 30 nappal a választás előtt? Miért fontos a Békemenet? Mit üzen egy ilyen kiállás? Milyen hatása lehet a választás kimenetelére? Egyebek melle...

Noha a brüsszeli hatalmi centrum a korábbi magyar országgyűlési választások során is nyomásgyakorlási eszközök sokaságát vetette be, hogy egy mintakövető, külföldi érdekeket kiszolgáló politikai erőt segítsen hatalomra, mostanra a brüsszeli elit már nem is tagadja, hogy a regnáló kormány megbuktatása a célja. Az összehangolt brüsszeli–ukrán koordináció azonban nem a véletlen műve: mindkét fél számára létfontosságú érdek, hogy az áprilisi országgyűlési választáson a Tisza Párt kerüljön hatalo...

Egy réges-régi történeti mintázat azt mutatja, hogy amikor Németország – nevezzék éppen bárhogyan: Német-római Császárság, vagy csak simán Német Császárság, Nagynémet Birodalom vagy a mostani Német Szövetségi Köztársaság – elég erőt érez magában ahhoz, hogy hegemóniát gyakoroljon a kontinens fölött, akkor először a tőle délkeletre fekvő országokat akarja dominálni, aztán az egész kontinenst az uralma alá hajtja, végül az oroszok ellen indul. A történet vége viszont mindig ugyanaz! Nem puszt...

Január végén Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és a Hollandia vezetői egyeztetéseket kezdtek a kétsebességes Európa koncepciójának gyakorlati megvalósítása céljából, aminek legfőbb okaként a döntéshozatal felgyorsítását és hatékonyabbá tételét nevezték meg. Noha ezen föderalista vízió elkerülhetetlensége korábban is felmerült már, a tagállamok döntő többségének ellenállása miatt mindeddig sikerült megakadályozni a birodalmi ambíciók túlzott térnyerését. Két...

Donald Trump felkérte Orbán Viktort, hogy legyen alapító tagja az általa kezdeményezett Béketanácsnak. Ez annak az átalakuló világrendnek az egyik fontos új intézménye lett, amit Orbán Viktort már a 2014-es tusnádfürdői beszédében is részletezett: vége a liberális világrendnek, egy átmeneti időszakban vagyunk, elkezdtek kialakulni az új világrend keretei. A külpolitikai változások egyértelműen belpolitikai kérdésekké váltak, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy ilyen intenzív időszakban ...

Grönland ásványkincsekben és ritkaföldfémekben való gazdagsága, valamint stratégiai jelentősége miatt gyakorlatilag évtizedek óta a nagyhatalmi versengés mellékszínterévé vált, az elmúlt hetekben pedig az Amerikai Egyesült Államok immár nyíltan igényt formált a világ legnagyobb szigetére. Míg grönlandiak évek óta függetlenedni szeretnének Dániától, aminek esetleges bekövetkezte folytán az EU uniós tagsággal kecsegtetné az államot, addig az USA intenzív tárgyalásokat folytat a sziget megszerzé...

Az idei év legnagyobb horderejű változása, amely a nyugati világon belül bekövetkezett, az volt, hogy civilizációnk elkezdett kétpólusúvá válni. Az új amerikai elnök tavalyi megválasztása óta azt láthatjuk, hogy a Trump-adminisztráció saját külpolitikával rendelkezik, amely az USA nemzeti érdekeit szolgálja s nem folytatja a Biden-korszak globalista programját. Az amerikai politikában átrendeződés figyelhető meg az óceánpartmenti internacionalizmus és az Amerika középső részét jellemző kontin...

Az orosz-ukrán háború nem csak beárnyékolja de a keretét is adja a jövő évi választásoknak. De milyen hatással van a háború most a magyar háztartásokra? Mennyivel jutott kevesebb a magyaroknak a háború miatt? Mit tud kezdeni a kormány a háború okozta gazdasági nehézségekkel kicsit több mint 4 hónappal a választások előtt? Mit oldana meg a béke, és mi változna? Megoldja a béke az energiabiztonságunkat? Brüsszelnek a háború vagy a béke az érdeke? Mennyibe fog kerülni a magyaroknak ha Brüsszel a...

Lezajlott Orbán Viktor és Donald Trump hatodik találkozója, amely bízvást történelminek nevezhető, nem csak a bejelentett megállapodások és azok volumene miatt, hanem a fogadtatás körülménye okán is. A magyar miniszterelnököt Trump megkülönböztetett tisztelettel fogadta, jóval túlmenve azokon a gesztusokon, amelyeket egy baráti ország szokványos diplomáciai ceremóniájánál megszokhattunk. Ugyanakkor az orosz, a kínai, a török, a közel-keleti és a közép-ázsiai vezetők is hasonló nagyrabecsüléss...

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.