HetiVálasz

EU-csúcs először Magyar Péterrel, újjáéledő Visegrád, Amerika iráni lebőgése meg a globális olajpiac Hormuz és az ukrán dróntámadások árnyékában. Milyen volt a hangulat Brüsszelben? Lesz-e Magyar–Fico-együttműködés? Mit számított el Donald Trump, amikor háborút indított? Veszélyben van-e a magyar olajellátás most, hogy már Moszkvában is finomítótetők robbannak le? A Válasz Podcast júniusi külpolitikai szerkesztőségi adásában ezekről beszél Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/

Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a sok botrány után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét", és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött". Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/

Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett. Hosszúra nőttek a várólisták, a modern technológiák késéssel érkeznek meg hozzánk és nemhogy a Nyugathoz nem tudtunk felzárkózni, de még a visegrádi országoktól is lemaradtunk. Azonnali tűzoltásra van szükség, az új kormány legnagyobb erőpróbája ezért az „egészségügyi katyvasz" uralása lehet. A Válasz Extra adásában ezt járjuk körbe a kötet szerzőjével és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezető szakértőjével. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/

Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás" marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását". A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.

Érti, hogy Magyar Péter óvatosan beszél az orosz kapcsolatokról, és szerinte sem kell „a csizmát az asztalra tenni" Moszkvával szemben. Sz. Bíró Zoltán ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, hogy az új miniszterelnök már most arról beszél: a háború után Európa ismét visszatérhet az orosz energiához. Az Oroszország-szakértő szerint nem tudjuk, milyen feltételekkel ér véget a háború, hajlandó lesz-e Moszkva jóvátételt fizetni az Ukrajnában okozott pusztításért, és fennmarad-e a putyini rendszer szélsőséges Nyugat-ellenessége. Egyvalami viszont szerinte világos: Magyarországnak technológiailag minden lehetősége megvan arra, hogy leváljon az orosz energiahordozókról. A Válasz Podcastban arról is beszél: az Orbán-kormány nem a kárpátaljai magyarok érdekeit szolgálta, hanem Ukrajna-ellenes politikájához használta őket túszként; Paks II. megszületésének körülményei önmagukban botrányosak; az orosz nagykövet bekéretése pedig fontos jelzés volt Moszkvának arról, hogy Magyarország külpolitikájában fordulat kezdődött.

Társadalmi létezésünknek annyira fontos része erdeink megtartása, hogy központi költségvetésből kellene segíteni akár egyes erdőkezelőket, akár általában az ágazatot – hangzik el a Zöld Válasz legújabb adásában. Miért, ez az ügy most nem kap közpénzt? Épp ez az: ma az erdészetek még az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is jórészt faanyag-termelésből finanszírozzák. Ennek véget kell vetni, és ebben egyetértenek Litkai Gergely erdős kerekasztalának vendégei, akik sok mindenben vitatkoznak is. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, Tímár Gábor erdőmérnök valamint Gálhidy László, a WWF szakértője, erdőökológus beszélgetnek.

A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával" hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak. Bátonyi beszél Lázár János minisztériumáról, a Dorothea Hotelről, az Agrárminisztériumról, a Körszállóról, a Gellért Szállóról és arról is, hogy a választás előtt dolgozott a Tisza műemlékvédelmi programján. Azt reméli, hogy a műemlékvédelem végre önálló, szakmailag autonóm intézményt kap – olyat, amelyben neki is feladata lehet. Mert szerinte „ha a műemlékesek orvosok, akkor az orvosoknak kórház kell".

Súlyosan vízhiányos állapot alakult ki Magyarországon, de még mindig van elég készletünk, hogy megállítsuk a kiszáradási tendenciákat – szól vízügyes vezetőkkel készült műsorunk következtetése. „Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúrában sikerül áttörést elérni, hogy az egész ágazatunkat ennek a szolgálatába tudjunk állítani" – mondja Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, aki a témában szót kapott a múlt heti, legelső kormányülés sajtótájékoztatóján. „A civil és a hivatásos környezetvédő, valamint a vízügyes szervezeteknek együtt kell működniük és közösen megtalálni a legjobb megoldást" – mondja a Cegléd környéki mintaprojektekről Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Lapunk a NER-aktákkal tett pontot az Orbán-korszak végére. Offline kiadványunk 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénzről szól – és a választásokat követően immár az elszámoltatás kézikönyveként működhet tovább. Korábban ígéretet tettünk, hogy kiemelt figyelmet fordítunk majd a beígért igazságtételi folyamatra is – ennek az ígéretünknek teszünk eleget a Válasz podcast friss adásában, amelynek vendége házi „elszámoltatási biztosunk", Bódis András. Miért hüppögött valójában Balásy Gyula kamerák előtt? Miért kezdett el szinte spontán módon működni az elszámoltatás az elmúlt egy hónapban? Milyen hibákat nem szabad elkövetni, ha valódi igazságtételt akarunk? Megállapítható-e Orbán Viktor felelőssége? Buktatók, csapdák és tuti tippek az igazságtételhez és a közvagyon visszaszerzéséhez! 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/ 🤝Adó 1% a Válasz Online javára: https://alapitvany.valaszonline.hu/

Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd legfontosabb teljesítménye az volt, hogy megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került a Parlament újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el".

Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet" Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Újra itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal. 🔴 Kérjük, támogasson! https://www.valaszonline.hu/tamogatas/ 📰 Nyomtatott lapjaink itt rendelhetők meg: https://www.valaszonline.hu/webshop/ 🤝Adó 1% a Válasz Online javára: https://alapitvany.valaszonline.hu/