Könyves Magazin

Csepelyi Adriennel új, Otthonról haza című novelláskötetével vendégeskedett a Könyves Magazin FLAIR Podcastjában. Zenei inspirációkról, szatmári tájszólásról, megbélyegzettségről, a férfiak uralta újságírói szakma nehézségeiről, valamint a népi és urbánus identitásról beszélgetett Valauska László a szerzővel. A beszélgetés témái A norvég folktól a K-popig Nyelvi elnyomás és a tájszólás traumája A saját hang és az identitás visszaszerzése A népi és urbánus kettősség megférése Az írás mint túlélési terápia és megérkezés

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval. A beszélgetés témái: A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni A kanapé címe: keleti 52. utca A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket Az újságírástól a szépirodalomig: futva a Margitszigeten

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről. A beszélgetés témái: Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás Kivel azonosul Péterfy a regényében? Az értelmiségi szerep válsága Milyen Umbriában kelet-európaiként? A modern kelet-európai Odüsszeia Szabad-e digózni? Egyszerre 8 regényt írni

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni? A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta. Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban? A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor. Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni? Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is. A beszélgetés tartalma: Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik A temetkezés mint központi helyszín Saját kiadó és függetlenség Miért tart Durica Katarina az MI fejlődésétől?

Itt a Vigadó tér 18-as standja és a FLAIR! A Könyves Magazin podcastjában Valuska László beszélget Kovács Krisztiánnal új, A fény magányossága című regényéről. A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin, ügynökmúltján keresztül mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. A thriller tehetség és hatalom viszonyáról és a velünk élő traumákról is beszél. A beszélgetés témái: Hogyan állítja valaki a tehetségét a politikai hatalom szolgálatába? A 70-es évek és az űrverseny: a politikai és hatalmi verseny közben az emberiség kitágítja ismereteinek határait A jutalmazás mint a hatalom eszköze A főszereplő egy átlagos életet élő, népszerű csillagász, akinek figuráját Almár Iván űrkutató személyes emlékei és szakmai mentorálása tette hitelessé Miért óvatosak a hazai írók a szépirodalom és a szórakoztató irodalom keverése terén?

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat. A beszélgetés témái: Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi motívum, hogy a mindenkori hatalom hogyan sajátítja ki, uralja le vagy zsarolja az egyént a testén és identitásán keresztül. Múltrendezés és jelen: Tompa Andrea finom, nem direkt áthallásokkal mutat be kényes történelmi fordulópontokat, segítve a múlttal való szembenézést és a jelen megértését. Az új realizmus fogalma: a posztmodern utáni irodalmi fordulat, amely visszatér a történetmeséléshez és a valóság nagyobb összefüggéseinek, tablóinak ábrázolásához.

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk. A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról. A beszélgetés témái: Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig? Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése A technológia hatása a kommunikációs készségekre A szabad tánc mint az agyalást kikapcsoló, testi-lelki felszabadulást hozó módszer A személyes, elemi tapasztalatok átlényegítése egyetemes érvényű versekké Inspiráló alkotók (Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, T. S. Eliot), és a folyóiratok A kötet koncepciója és a borítón látható üvegszilánkok szimbolikája (távolodás és közeledés).

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat. A beszélgetés tartalma: Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hosszú mondatoktól való félelmet? Az Alice Munro-botrány A Könyvhét átalakult szerepe Hogyan szülte meg a nehéz hazai politikai és társadalmi közeg Laura közéleti témájú videóit, és miért érezte úgy, hogy nem maradhat csendben? Egy bántalmazási ügy kapcsán kapott tömeges támadások kezelése; a belső bizonyosság és a mindennapi jó cselekedetek megtartó ereje.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken. A beszélgetés témái: A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon Team István és a morális dilemmák A Test (Flesh) és a hús fogalmának viszonya a regénybeli testiséghez, valamint a kelet-európai valóság (vonatok, panelek) szembeállítása a gazdag Nyugattal.